Ma egy gyönyörű 8 hónapos kislány látogatott hozzánk az irodába (persze nem egyedül ;-) Tágra nyílt szemekkel bámulta a napokban beérkezett táncoló robotot és húzta-vonta az új robot tankot, melyet nem tudtam neki bemutatni, mert nem tekertem rá az antennát és a telefonom nem kapcsolódott hozzá (bezzeg a fiam 2 órával később egyből tudta, hogy nem az elem merült le, csak "bénáztam").
Egy robothal boldog tulajdonosaként (igaz az csak a fürdőkádban ficánkol) Málna nem lepődött meg az izgő-mozgó tárgyakon, gond nélkül nekiállt szétszedni a kiállított Scoobát és a Roomba sem okozott neki meglepetést ...
A kisebbik fiam 2 éves kora óta tekinti természetesnek, hogy velünk élnek a robotok és segítenek nekünk.
Jómagam korábban sem szerettem a porszívózást, most azonban már azt sem tudom, hol a "régi" porszívó helye a lakásban.
Vajon Málna ha nagyobb lesz, milyen segítséget kap a robotoktól? Természetesnek veszi-e, hogy körülötte egyre több feladatot oldanak meg a robotok. Takarítanak, szórakoztatnak, oktatnak, védenek, óvják az egészségünket, vigyázzák a nagymamát ...
Tudunk-e mit kezdeni a felszabaduló időnkkel, ez csak rajtunk múlik.
Kicsi Málna, nőjj nagyra s legyél ugyanolyan nyitotta világra, mint ma délután a Robotguru főhadiszállásán.
A Robot legyen veled!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése